2009. június 29., hétfő

Első próbálkozás - táskára




Ma két tapasztalattal gazdagodtam!

Az első, hogy farmer anyagból szabni-varrni ... az nekem nagyon tetszik, mert könnyű bánni az anyaggal és még az én kis varrógépem is szépen helytállt ezen a terepen.

A második, hogy bitang aprólékos munka táskát készíteni! Ti ezt hogy bírjátok?! Pláne futószalagszerűen és villámgyorsan? Én majd bele... na nem haltam, de most már nagyon álmos vagyok, úgyhogy megyek is eltenni magam a paplan alá.

Amúgy meg elfogyott a farmer anyagom, így vállra-akasztó-pántja még nincs és fedő/első lapja sem. :)

Jó'cakát!

2009. június 27., szombat

És tudjátok mi a legjobb monszun idején?



(Zazálea után :) ) hát monszun idején a legjobb időtöltés a gyerekekkel Egri csillagokat nézni DVD filmen (jó érzés volt látni fiatalon színész óriásainkat), majd a gyerekekkel Twisterezni nagy-nagy erőlködések, nyögések, vitatkozások és röhögcsélések közepette :) :) :)
Remegnek a térdeim és holnapra borítékolva van az izomláz is.
Tudtátok, hogy a filmben látható egri várat Pilisborosjenő mellett építették fel anno? A párom mutatta meg a google térképen a film után. Ha már nem lesz sártenger a nem aszfalttal borított tér, akkor meg is fogjuk nézni.

És persze a farmer táskát nem szabtam ki ma sem.

Ja igen! Tegnap este a legkisebb okozott némi riadalmat (Soma, alias segédinas).
Miközben pattogatott kukoricát eszegetett a csapat, feldugott az orrába egy olyan kukoricát, ami nem pattogott ki. Viszonylag korán észrevettem és szerencsére nem dugta fel a homlokáig. De az orrszívó-porszívóval így sem tudtuk leszippantani, csak egy kis csipeszes ambuláns műtét után sikerült eltávolítani... na de még itthon apa módra :)

2009. június 24., szerda

Babaváró




Na nem én! :) Viszont a környezetemben most 4 kismama is van! Legelőször említeném a húgomat, aki október elejére várja talán leendő keresztfiamat :) :) :)
Aztán lelki barátnőm, Heni is 2-3 héten belül életet ad második fiacskájának :)
Az unokatestvérem felesége Franciska is áldott állapotban van, ott januárban érkezik a gólya!
És egy régi barátnőm - akivel ma már nem olyan szoros a kapcsolatunk - Mariann is nemsokára életet ad első gyermekének.

Na hát kérem ezen a baba-sokaságon felbőszülve úgy gondoltam kellene valamilyen kis babaváró apróságot készíteni a kismamáknak. Ne higgyétek, hogy már készen is vannak a kis képecskék, mindenesetre az első lépéseket megtettem e felé. Az egyik eladom-megveszem honlapon, nevezzük teszvesznek, találtam egy aranyos mintát. Licitáltam rá éééééés kifizetés után nem azt küldte el az eladó :) De semmilyen kellemetlenséget nem okozott, ugyanis ez még jobban tetszik.
Most közzéteszem a mintáját, más is nézegethesse kicsit.
Aztán nemsokára indul a hímezgetés! ;)

(Ha valaki sok blogot, honlapot látogatott blogtársam esetleg tud abban segíteni, hogy honnan lehetne letöltögetni keresztszemes mintákat, annak nagyon sok köszönömöt mondanék/írogatnék :) )

2009. június 23., kedd

2 in 1 fotó




Hááát ma már az "Őszi éjjel izzik a galagonya"-t szavaltam Somának délelőtt az autóban. Szomorú az idő, Soma is rosszkedvű és én is az vagyok.

Az esőről viszont felötlött, hogy készítettem egy gyermekszobába való hímzést, még akkor, amikor kismama voltam Somival. A kiságya felé szántam egy színes keretben az eső áztatta madárijesztő képet, de valamiért nem kapott még hozzá illő keretet. Vagyis tudom miért! Elvittem a Pólus Centerbe egy igazi képkeretezőhöz (én kis naív) és a végösszeg hallatán, egy "köszönöm, inkább még meggondolom" motyogásával kifordultam az üzletből.
Mivel esős az idő, most akár rá is érnénk valamelyik áruházban, "szabvány" keretet választani neki.

A hímzés alatt lévő anyag pedig legújabb szerzeményem. Őrülten tetszik! Nagyon finom, lágy esésű textil. Egy szoknyára valót vásároltam múlt héten magamnak belőle. Pikk-pakk kiválasztottam egy egyszerű zip-es harangszoknya szabásmintát a 2007/04 Burda, 104-es modelljét. Hétvégén kiszabtam egy 40-es méretet belőle, arra gondolva, hogy inkább nagyobb legyen (a csípőm miatt), mint kisebb és dobhassam ki a csodálatos, gyönyörűséges anyagomat. De ugye ne fessem az ördögöt a falra! Nagy lett. Most azon morfondírozok, hogyan bontsam szét és csináljak belőle 38-ast. Na ez az, ami "igazán nem szeretek" munka nálam. Bontani és újravarrni. Akkor már nem olyan a varázsa. :(


2009. június 11., csütörtök

Balerína szoknya, avagy "tütü"





Ma tütüt varrtam a párom lánykáinak.

Tavalyról maradt rózsaszín szatén és rózsaszín tüll anyagom. Joggal kérdezhetnétek, hogy vajon honnan maradt tüll? :) Még a húgom esküvőjére vettem, valamit ügyeskedni akartam belőle és onnan maradt.

Szatén anyaggal most "dolgoztam" először. Amennyire féltem tőle, annyira nem okozott gondot! Nekem egyáltalán nem csúszott, nem mászott, nem rúgta ki magát, kezelhető volt, mint egy szelíd bárány :)
A tüllt már keményebb fából faragták. Merevsége miatt kicsit küzdöttem vele, de végül megszelídült.

Jelentem, nagyon egyszerű balett-szoknyát varrni. Én két külön szoknyát varrtam: egy felső szatén szoknyát és egy alsó, bő ráncos tüll szoknyát.

Ha valakinek ilyen szoknyákra lenne szüksége, ne habozzon megvarrni, mert egyszerű, mint az 1x1! :)


2009. június 10., szerda

Anyai szerep




Csak egy fotót szerettem volna felrakni ide, hogy megmutassam Nektek, hogyan haladok a hímzésemmel és arra gondoltam, hogy talán mást nem is írok, mert vagy nagyon sokat tudnék mondani vagy nagyon keveset és egyik sem ideális most.

Átmentem a nappaliba és találomra kinyitottam valahol Müller Péter Szeretetkönyvét.
És van elrendelés! Gondoltam, amikor végigolvastam azt az egy oldalt, ahol kinyitottam a könyvet.

" Minden szeretetnek megvan a maga ideje!
Az időszerűség roppant fontos.
Az anyai szeretet a kezdet kezdetétől fogva birtokló szeretet!
Nem is lehet más, hiszen a magzat az ő sejtjeiből, véréből épül fel. Amit eszik, a babának is eszi, amit érez, a babájának is érzi - a saját teste a gyermek teste is.
Amikor kiválik belőle s "önálló" életet kezd, nem képes elfogadni a gondolatot, hogy ez a tehetetlen húsgombóc teljesen önálló legyen. Nem is igaz! Ez a gyermek az övé. Rá van bízva. Nélküle nemcsak nem lett volna, de nem is tudna életben maradni.
Az anyai szeretet totális birtokjogot érez a teremtményével. Isten rábízta a gondviselés feladatát. "Ez az én gyerekem! Az enyém!"
És a kapcsolata vele nemcsak lelki, testi is. Egész nap, reggel, este és éjszaka, hónapokon és éveken át csakis a gyermeke testével foglalkozik. Nincs elegendő szeretet!
Sorsfeladata most az, hogy testnyelven érezzen és gondolkodjon. A legmagasztosabb női lélek, még az angyalokkal beszélő Szűz Mária is a testtel foglalkozik a betlehemi istállóban, a tejjel, a bőrrel, a nyállal - és félti a gyermekét, mert az övé.
Neki van adva.
Ezért is megrendítő, amikor visszaveszik tőle."

És ezeket a sorokat pontosan akkor olvastam el, amikor délelőtt a bölcsödei elhelyezés lehetőségéről beszélgettem egy bölcsőde vezetőjével.
Már a gondolata is - hogy elszakadjak Somától - kissé kétségbe ejt.

De az életnek menni kell tovább. Lesz majd megoldás. Az idő meghozza. :)


2009. június 7., vasárnap

Képeslapok tartója




Már pár hete "szemezek" ezzel a mintával ill. ötlettel. Egyszerűen beleszerettem!

Régóta kerestem hasonlót abból az apropóból, hogy rossz érzéssel tölt el, amikor megérkezik egy kedves családtagtól vagy ismerőstől képeslap, amit szeretettel-gonddal megírt, postázott, de nálunk valahogy mindig elkallódik, vagy a kukába kerül, mert nincs helye. Na én most ezt a csodaszépen megszerkesztett falitartót elkészítem és ezután mindig ide fognak kerülni a képeslapok :)

160 cm hosszú kb. 20-25 cm széles fehér kongrét vásároltam hozzá és három darab DMC többszínű hímzőfonalat. Az első mintát a festés kellős közepén csak kihímeztem :) már annyira hiányzott....
És a varrógépem még ettől is jobban hiányzik! :(

2009. június 3., szerda

Megőrültem?


Soha, de soha sem kedveltem azokat a stílusjegyeket, amelyek nagyon erősen egy adott téma felé orientálódik! Hogy jobban értsétek, példának okáért :) a zebrás, egyiptomos, afrikai díszítéseket, festéseket stb.

Na és most jön a lényeg! Pénteken szobafestés lesz nálunk. A nappalinkra már nagyon ráfér. De tovább fokoztuk a párommal a dolgot, mert arra gondoltunk, hogy kicsit stilizáljuk is a szobát... ha már lúd alapon.

Világos citromsárga falakat gondoltunk, egy kicsit erősebb árnyalatú sárga-vagy arany- vagy bézs dekorfüggönyökkel, hozzá színben passzoló csillárral, nehéz agyag kaspókkal a padlón stb. Így felkerekedtünk tegnap délután az egyik nagy lakberendezési áruházba csillárt választani.
Még csak a kirakat előtt mentünk el, amikor egy pillanat alatt megfogta a szememet majd a lelkemet is egy szobor! És mit gondoltok milyen szobor? Egy afrikai vízhordó lány szobra, kendőbe tekert testtel, turbánnal a fején és vizes agyagedénnyel a karján! Egy afrikai lány!!!
Áááh, gondoltam, közelebbről már nem fog tetszeni!

A csillár választékot végignézve, odavezettem a páromat a szoborhoz, de a természetfeletti erő továbbra is nyomta a fejemben, hogy ez nekem egyszerűen kell! Még pedig a nappaliba! Érdekes volt, hogy a párom sem ellenkezett! :)

Szóval a nagyobb méretűt, ami kb. 50 cm magasságú, megvásároltuk. A párom szerint, olyan a szobor színvilága, amit ő is el tudna képzelni a nappalinkban. És én még egy kisebb változatot is szeretnék belőle!

Hát hogy van ez???
Hallottam már, hogy 7 évente kicserélődnek a sejtjeink... na de az ízlésem is változna?!

És a legjobb az egészben, hogy szinte félóránként be kell mennem a szobába, kicsit megnézegetni a vízhordólányt. :)