2010. augusztus 12., csütörtök

Hát telhetne

nyugodtabban ez a nap, Somám 3. születésnapja!
Tervem, na az sok volt mára. Ünnepelni a 3 évest, bár ő reggeltől állítja, hogy most 5 és fél. Moziba menni vele, megnézni nagy fészkelődések közepette a Bogyó és Babócát, tortázni egy cukrászdában, sétálgatni, hogy az övé legyen a nap, meg persze a szüleié. De a szülei valahogy az idővel és feladatokkal hadilábon állnak.

Tegnaptól megy a meccs a munkahelyemmel, hogy hogyan mondjanak fel, rendes felmondással vagy közös megegyezéssel. Persze, tájékozódtam én ügyvédtől, hogy mire számíthatok, de folyik a próbálkozás innen is, onnan is. Lassan már nem is látom át az egészet.

Na persze, Soma is lebetegedett, kapott antibiotikumot. Bevallom, nem bántam volna, ha még kibírja az augusztust betegség nélkül, mivel 3 hét múlva kezdi az ovit (na erről azt hiszem sokat fogok írni) és borítékolom a lebetegedést akkora is.

A napok gyorsak, rohannak, újra semmi idő kézimunkázni, de és ez nagybetűs de, megvásároltam magamnak egy könyvet, amiről csupa szépet és jót olvastam kritikákban.



Így az altatások után egy kis olvasást mindig engedélyezek magamnak.

Mary Ann Shaffer és Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

Fülszöveg:
"1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a csatorna-szigeteki Guernseyről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története."

2010. augusztus 4., szerda

Mostanában

Nem voltunk itthon.

Herceghalmon nyaraltunk az Abacus hotelben. Számomra - akinek rend és tisztaság mániája van - nagyra értékelt, hogy az amúgy 1-2 éves hotelben az ágynemű még mindig hófehér és ropogós, hogy a legkisebb zeg-zúgban is porszívóznak (láttam is, nem volt rest egyetlen tisztaságért felelős hölgy sem négykézláb csúszni-mászni a portalanítás kedvéért) és hogy egyetlen üvegfelületen sem találtam maszatot!

Készítettem néhány fotót, ezek a kedvencek:



Esett, de legalább kicsit lehűlt a levegő.



Somkának különös szokása akadt: a legkülönfélébb és oda nem illő tárgyakat viszi magával aludni, be is takarja őket. Az utazóágyban a fogkefe volt a partnere, na meg Manócska. Múlt héten itthon volt, hogy a szedőkanalak voltak betakargatva a kiságyban.



Amióta Soma és a vasútmánia megérkezett hozzánk, kevés vagy egyáltalán nincs olyan nyaralás, hogy az éppen aktuális nyaralóhelyen ki ne mennénk a helyi vasútállomásra. Ez számomra őrület, de a család kedvéért, ugye?!
Szóval botladoztunk a herceghalmi sínek között is :)