2011. március 31., csütörtök

Képek az Öthöz (Bükkszentkereszten)

Bükkszentkereszten

Soma először látott vöröshangya bolyt, ill. a boly nyüzsgését. Néztük a szorgos munkát:







A fajátszótér kapujában:




Boldogasszony-kövénél:










Térkép a gyógyító kövekről:





2011. március 30., szerda

Öt

Van mára ötödik, nem felejtettem el. Csak a turpisság, hogy nem otthonról írom a bejegyzést.

És itt is az ötödik napra jutó bejegyzésem.

Ma hirtelen ötlettől vezérelve Bükkszentkeresztre kirándultam Somával a füves Gyuri bácsihoz. Na nem Budapestről indultunk hirtelen ötlettől vezérelve, hanem Miskolcról. Eljöttünk lelki feltöltődésre a szüleimhez.

Bükkszentkereszt, az erdő, a táj, a gyógynövényház, a gyógyfüvek, a madarak, a játszóház, a vöröshangyaboly, a Boldogasszony köve, mind, mind csodálatos volt!
Nagyon jól éreztük magunkat.
Somára ráparancsoltam, itt lélegezzen jó mélyeket.
Ő miatta kerestem fel a gyógyfüves házat is. Kaptam tanácsokat, mit tehetek Soma immunrendszerének erősítéséért.
Barátságos emberek, barátságos vidék.

Holnap hozok fotókat!

2011. március 28., hétfő

Hat

Új életforma következik, vége a farmer-póló-bakancs korszaknak, jön a hivatali "jól fésült vagyok" időszak.
Remélem nem lesznek vízhólyagok tőle a lábamon.
Vajon az is beégett a fejembe, mennyire életunt, kedvetlen, szomorú és fáradt voltam a cipő vásárlása közben?





Hét

Aki idejár tudja a történetünket, hogy amióta Soma ovis, szinte állandóan beteg. Ennek egyik okozója - a családunk és szerintem is - a cumizás.
Hiába főzöm baromi gyakran, van olyan időszak, hogy a reggeli kávéfőzés mellett, ez volt a másik szertartás, de hát akkor is, ki tudja már mi van a gumi belső részében.
A gyerek furfangos anyja már kezdte melegíteni a terepet, hogy majd a nyuszi hoz érte ajándékot. Sőt már az ajándék egyik felét meg is rendeltem Krizantámtól:



De életünk forgatókönyvét mi írjuk ugyebár, így tegnap az történt, hogy a Duna Plazában jártunk cipővásárlás okán. A játékbolt előtt elhaladva észleltük, sőt mi több a gyerekünk is észlelte, hogy Lego duplo vásár van.
Soma kiszúrta az egyetlen doboz Duplo sínt. Persze rögtön kérte.
A piszok anyja - tudom nem szép dolog így zsarolni - rácsapott: akkor megvehetjük, ha soha többé nincs cumi!
A gyerek forgatta a szemét, tátotta a száját, szóval gondolkodott, majd nyöszörögve beleegyezett! Kezet rá! Pénztárca elő, gondoltam jó üzlet ez 2700 Ft-ért! (Az apja ki is fejtette a három évesnek, hogy olcsón adta magát!)

Szuper volt az este mindaddig, amíg nem jött a lefekvés ideje. Mert a sín jól szuperált, de az ágyban szájba véve már nem az igazi.
Volt sírás, hüppögés, volt "soha többé nem bújok hozzád anya", aztán ebből visszakozás, kínban nevetés, aztán szipogva elalvás.

Reggel megfordult a fejemben, hogy megkérem apjukot, vigye el magával dolgozóba a cumikat: biztos, ami biztos, ne tudjam magam meggondolni, vagy a sírba tenni a könyörgéstől.

A második csörtét is megnyertem, déli alszik. Mondjuk ehhez fel kellett másznom az emeletes ágyra aludni, figyelem elterelés végett, de megérte!

És ha ez segít, hogy a gyerkőcöm ne legyen továbbra is beteges, akkor igen, ez a hetedik nap visszafelé a készülődésben :)

2011. március 27., vasárnap

Nyolc

A lecke ma alig haladt. A legrosszabb gondolatom, ami bennem ébredt ma az, hogy vajon az elejére emlékszem-e? De szerintem nem igazán.

Mindenesetre a munka kezdés előtti növény átültetés teljesítve és az ablakpucolással is szépen haladok.

Szerintem ez is hozzátartozik a készülődéshez.

2011. március 26., szombat

Kilenc

Visszaszámlálás indul!

9 napom maradt a munkába állásig.

Barátkozom a gondolattal.

Kis sztori: miután felhívott leendő főnököm azzal a hírrel, hogy rám esett a választása, kifejezte abbéli szándékát, hogy még mielőtt hivatalosan is az állam kötelékébe tartoznék meg kellene tanulnom egyet s mást.
Hű, de száraz, de rágós, de hosszú! Ez jutott eszembe első átfutás után.
Másodszorra már cifrább is, de a munka oltárán áldozatot kell vállalni annak, aki manapság állást szerez. Szóval hurrá optimizmus van.

Aztán meg arra is rájöttem, 2 nap híján 34 évesen, hogy olyan vagyok, mint a kamasz fiam. Tegnap este arra vetemedtem, hogy megszámoltam, hány oldal van még, elosztottam a hátralévő napok számával és megkaptam az eredményt, oldalszámot, amit kötelező jelleggel minden nap meg kell tanulnom, hogy végezzek ápr. 4-ig. :)

A fiamnak egy szót se!


Makrancos Kata

Pazar előadás. Egy álom, amiből nehéz felébredni. Itt klikk.



2011. március 24., csütörtök

Március 17-én írtam, hogy Soma kruppos. Ma március 24-e van. A két dátum között eltelt időben sikerült kapcsolatba lépni egy profi fül-orr-gége főorvossal, dr. Ablonczy Máriának hívják és a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán dolgozik, osztályt vezet. Jó szívvel ajánlom mindenkinek. A kruppból, gégegyulladásból pipával, orvosságokkal viszonylag gyorsan kezelte a fiamat, annak ellenére, hogy a házi orvosunk, akit alapvetően kedvelünk, pénteken délelőtt széttárta a kezét, hogy már nem tud mit mondani, menjünk kórházba.
A jó hír ellenére mégsem tudom azt mondani, hogy minden szuper, mert mára a hányós hasmenős vírusba esett bele Soma, ami szintén lázzal jár.

A testvéremmel, amikor éppen nem a saját gondolatainkban fuldoklunk, átmegyünk egyfajta iróniába, mai beszélgetés töredék:
- Na mi van Somával?
- Beteg! Mondjam a többit is? Újra?
- legyintve: Nem. Inkább szólj, ha egészségesek vagytok.

Naptárban vezetem az életünket: gyógyszerek, oviba járás-nem járás, egyéb elfoglaltságok. Megnéztem idén Soma 2 és fél hetet járt óvodába.

Persze van jó hír is. Április 4-étől mehetek dolgozni, köztisztviselő leszek, adóügyekkel fogok foglalkozni. Most ugrik a majom a vízbe, ugyebár.
- Lelkileg, testileg felkészülni egy új életritmusra, a nagyobb fordulatra,
- Somát meggyógyítani, lehetőség szerint hosszú távra, na jó nem leszek telhetetlen, ha egy hónapig nem lesz beteg, már azzal is kiegyezek.
- Bébiszittert - fúj utálom ezt a szót - dadust keresni mellé, ha az előző pontban leírtak dugába dőlnek, de anyának (vagyis nekem) mégis menni kell dolgozni. Ez az egyik kiemelt feladat!

És mindeközben a fejem zakatol és nem tudok pozitív lenni, el sem tudom képzelni mikor, hogyan állunk talpra.

Megint nyavalyogtam, pedig megfogadtam, hogy kruppról, más nyavalyákról soha már. De ők nagyon ragaszkodnak hozzánk!

Bevezető a világítótoronyhoz

Egy valószínűtlen rádióbeszélgetés története. A dialógust a 106-os tengerészeti vészhívó csatornán rögzítették a galíciai partoknál, 1997-ben. Állítólag.

Ez egy rádióbeszélgetés, ami gallíciaiak és északamerikaiak között valóban megtörtént, a 106-os tengerészeti vészhívó csatornán rögzítették a gallíciai partoknál, Costa de Fisterrán 1997. 10. hó 16.-án. (A beszélgetés valóban megtörtént, és eloször 2005 márciusában hozta nyilvánosságra a spanyol katonai hivatal. Minden spanyol újság leközölte, és egész Spanyolország halálra röhögte magát.)

**Gallíciaiak: (Zaj a háttérben.)**: Itt az A853 beszél Önökhöz, kérem változtasság meg a pozíciójukat 15 fokkal délre, hogy elkerüljük az ütközést! Önök egyenesen felénk tartanak, a távolság 25 tengeri mérföld.
**Amerikaiak: (Zaj a háttérben): Azt tanácsoljuk Önöknek, hogy változtasság meg a pozíciójukat 15 fokkal északra, hogy elkerüljük az ütközést!
** Gallíciaiak: Negatív válasz. Megismételjük: változtassák meg a pozíciójukat 15 fokkal délre, hogy elkerüljük az ütközést!
** Amerikaiak: (Egy másik hang): Itt az Amerikai Egyesült Államok egyik tengeri hajójának kapitánya beszél Önökhöz. Ragaszkodom hozzá, hogy azonnal változtassák meg a pozíciójukat 15 fokkal északra, hogy elkerüljük az ütközést!
**Gallíciaiak: Mi nem látjuk a kérésnek sem megvalósíthatóságát, sem szükségességét, ezért Önöknek javasoljuk a pozíciójuk 15 fokkal délre történo megváltoztatását, hogy elkerüljük az ütközést.
**Amerikaiak (nagyon izgatott, parancsoló hang): ITT RICHARD JAMES HOWARD KAPITÁNY, AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK USS LINKOLN NEVU ANYAHAJÓJÁNAK KAPITÁNYA BESZÉL, AMI A MÁSODIK LEGNAGYOBB HADIHAJÓJA AZ ÉSZAKAMERIKAI FLOTTÁNAK. KÍSÉR MINKET KÉT PÁNCÉLOS CIRKÁLÓ, HAT ROMBOLÓ, ÖT KERESZTHAJÓ, NÉGY TENGERALATTJÁRÓ ÉS TÖBB HAJÓ, AMELYEK ÁLLANDÓAN TÁMOGATNAK. A PERZSA ÖBÖLBE TARTUNK, HOGY OTT EGY KATONAI MANOVERT ELOKÉSZÍTSÜNK ÉS EGY IRAKI OFFENZÍVA ESETÉN VÉGREHAJTSUNK. ÉN NEM AJÁNLOM, ÉN MEGPARANCSOLOM ÖNNEK, HOGY VÁLTOZTASSA POZÍCIÓJÁT 15 FOKKAL ÉSZAKRA!!!! AMENNYIBEN NEM HAJTJA VÉGRE, KÉNYTELENEK LESZÜNK A SZÜKSÉGES LÉPÉSEKET MEGTENNI, HOGY BIZTOSÍTSUK AZ ANYAHAJÓ ÉS A HADERO BIZTONSÁGÁT!!! ÖNÖK TAGJAI EGY SZÖVETSÉGES ÁLLAMNAK, TAGJAI A NATONAK ÉS ÍGY ENNEK A HADERONEK!!! KÉREM AZONNAL ENGEDELMESKEDJENEK ÉS MENJENEK AZ UTUNKBÓL!!!
**Gallíciaiak: Itt Juan Manuel Salas Alcantra beszél. Mi ketten vagyunk. Velünk van a kutyánk, az ételünk, két sör és egy ember a Kanári szigetekrol, aki éppen alszik. A Cadena Dial von la Coruna adó és a 106-os tengeri vészhívó csatorna támogat. Sehova nem utazunk, a szárazföldrol beszélünk Önökhöz. Az A-853-as számú Finisterrai világítótoronyban vagyunk, a gallíciai partoknál. Halvány fingung sincs, hogy a spanyol világítótornyok rangsorában hányadikak vagyunk. És megtehetik a lépéseket, amiket szükségesnek tartanak és amelyekre vágynak, hogy a biztonságát a szaros anyahajójuknak garantálják, különösen, hogy nemsokára a gallíciai partok szikláin szét fog zúzódni, és ezen megfontolásból ki kell tartanunk amellett és szeretnénk Önöknek mégegyszer a lelkükre kötni, a legjobb, legegészségesebb és legokosabb Önöknek és embereiknek, ha pozíciójukat 15 fokkal délre megváltoztatják, hogy az ütközést elkerüljük.

Beírva a Google-be a Costa de Fisterra és az A853 szavakat, az első négy oldalon szinte csak német nyelvű fórum- és blogbejegyzéseket találunk. Az egyébként kitalált történet eredeti változata 1996-ban jelent meg először az interneten, akkor egy amerikai hajó és a kanadai hatóságok párbeszédeként. A legtöbb változatban 1995-re datált anekdota a snopes.com szerint megjelent egy 1992-es vicces meséket tartalmazó gyűjteményben is, de katonai források szerint már 30-40 éve kering. Más források szerint a történet a Reader’s Digest humoroldalán jelent meg először, de ezt sem sikerült bizonyítani. Az amerikai hadsereg a folyamatos újságírói érdeklődés könnyebb kiszolgálása érdekében saját oldalára is feltette a legenda egyik változatának cáfolatát.


(forrás: www.urbanlegends.hu)

2011. március 17., csütörtök

Puszilgatás

Soma betegecske, ahogy az szokott lenni egy hét oviba járás után.

Tegnap jó korán előkészültem az éjszakai virrasztásra, fürdés, tiszta ruha stb.
Ahogy Somát ápolgattam, etettem, itattam stb. sokszor volt az ölemben. Odabújt hozzám, simogatta a mellkasom, puszilgatta a vállam. Teljesen elaléltam a boldogságtól, hogy lám a gyerekem mennyire értékeli a hónapok óta tartó áldozatkész ápolást, óvó szeretgetést.
Aztán amikor a fürdőszobában este levettem a pólóm, hogy pizsomára váltsam, a kisfiam bejött hozzám, ráfeküdt a pólóra, puszilgatni kezdte... akkor már a gyanú szöget ütött a fejembe, hogy ezek a puszik nem is nekem csattannak!


Íme a pólóm:




A pólót karácsonyra kaptam Pétertől, és a szüleimet, nagyszüleimet és két fiamat ábrázolja és a puszik a szüleimnek szóltak. Hát ez van :)

2011. március 16., szerda

Szerb Antal

kimondta azt, amit szerintem mindenki sejt: a sorsunk elrendeltetett, még akkor is nehéz rajta változtatni, ha mi magunk akarjuk. Persze többet mond a könyv, mint ahogy én itt zanzásítom. Nekem a lényeg kicsit túl későn jött át, nagyon a végére tartogatta az író, de hát ő így gondolta.

Néhány kép a hosszú hétvégéről, még mielőtt Soma kruppos lett volna újra:




Visegrádi, történelmi játszótéren