2010. december 21., kedd

Diós kifli

Én magam sem értem, de tovatűnnek a karácsonyi készülődés nyomai. Már mézeskalácsunk sincs. Utánpótlásként készültek a vaníliás, diós kiflik. Egyszerű és nagyszerű recept, omlós a tésztája.




(28 deka liszt, 20 deka vaj, 5 deka porcukor, 10 deka darált dió, 1 tojás sárgája, vaníliás porcukor. Szárazanyag és nem száraz anyag összegyúrása, 30 perc pihentetése, ceruzavékonyságúra sodrása, 5 centisre vágása, kifli forma alakítása, sütése, forrón hempergetése)

A díszeket a kikában vásároltuk, a héten már féláron akciózzák a karácsonyi holmikat. Ott szermányoltuk a templomot és a szívecskét. Tavaly úgy is 1 perc alatt 3 darab fenyődíszt tört el Soma, én meg csak álltam és mint bálám szamara néztem, mint egy lassított felvétel... olyan voltam :)

Befejeztem a bactus sálat, fotót majd később mutatok. Inkább őszi színeket idéz, mint télit.
Elolvastam Polcz Alaine Karácsonyi utazását. Egy erdélyi utazás ill. temetés története a nagy hidegben. Lekötött, de nem tudok lélekemelőn írni róla. Az írónő hangja hiányzott. Mikor hallgatom, mintha a tengerparton ülnék és nézném a hullámokat, az pont olyan. Már megszereztem az Asszony a fronton c. hangoskönyvét.
Tegnap Somával színházban is voltam, Kippkopp és Tipptoppot ismertük meg, mondhatom, hogy életnagyságban :)
És persze van orrfolyás, köhécs-köhécs, de szerintem ezt iskolás korig nem hagyjuk már el.


1 megjegyzés:

  1. Az asszony a fronton... na, azt nem karácsonyra adnám a kezedbe!

    VálaszTörlés

Mondd csak! De írhatsz a honfiv@freemail.hu-ra is!