Told le!

Az úgy volt, hogy tavasszal vásároltunk egy Philips hajvágót, a célból, hogy ne kelljen Somit fodrászhoz hordani, hanem itthoni környezetben anya vagy apa, de inkább apa megigazítsa a frizuráját. Valamikor nyár elején át is estek a hajvágáson a fiúk, merthogy én eléggé félek az ilyesmitől. Nem szeretem vállalni más külsejéért a rizikót. Akkor apa is belevágott a Soma hajába, mert a kicsi kapdosta a fejét és amíg meg nem nőtt a haja, úgy nézett ki, mint akinek valami betegsége van. Eléggé zavaró volt, de aztán megszoktuk, meg lassan meg is nőtt a haja.

Péntek este Péter elkezdte mondogatni, hogy jó lenne, ha levágnám a haját.
Mire én berzenkedtem. Nem igazán szeretném.... most nem is jó az alkalom... menj át a húgomhoz, ő rendszeresen vágja a férje haját... most megint nem jó, mert főzök, pelenkázok, teregetek stb.
És ma délután eljött a pillanat! Miután Péter kijelentette, hogy akkor majd Ő levágja saját magának, ráálltam a dologra. Gondoltam, akkor már jobb ha én vágom és látom, hogy mit csinálok.

Részletek a párbeszédeinkből:

P: Alulról kezd, hátul... forgóval szemben...
Én: Nagyon kicsi!
P: Nem kicsi, majd fent nagyobb lesz...
Én: Szerintem kicsi, hátul körbevágom és nézd meg légyszíves a tükörben.

Feláll, megnézi, átsimogatja, hogy érezze, majd:
P: nem kicsi, told le az egészet,
Én: biztos vagy benne?
P: persze

Két perccel később:
P: ez nagyon kicsi!!!! Hogy vágtad? Hol állt a nyírófej? De nem láttad, hogy nem jó helyen áll? Ez 5 mm-es lett! Ilyen kicsi hajam sosem volt!
Én: de mondtam, hogy kicsi
P: de Te láttad, hogy mekkora, Én nem!

Néma csendben befejezem a haját, összetakarítok, Péter hajat mos.
Visszajön, elsápadva.

Én: Gyere levágom, ami hosszú maradt.
P: Ne! Legalább az a haj maradjon meg a fejemen.

És nevetünk, de olyan kínlódósan.

Aztán
P: Csak aludj el! Megyek a géppel és vége a hajadnak!

Na azt hiszem, többször nem vágom le a haját.
Somának meg maradt egy esélye erre a hajvágósdira.

PS: tesóm a hajvágás közben telefonált, hogy bemennek a szülészetre, mert fájásokat érez, kérdem én, mint tapasztalt, kétszer szült anya: hány percesek a fájások? Mire Ő: Nem tudom! De én úgy érzem percenként jönnek! És liheg.
Lehet hogy szakít a családi hagyományokkal és nem 12 órás vajúdás elé néz, hanem egy-két órán belül megszületik a kisfia???
Nemsokára tájékoztatlak Titeket is a fejleményekről!
:)
:)
:)
És mondtam már, hogy én leszek a keresztanyu? ;)