Könyv

Meghatározó számomra, mármint a könyv. Régebben bőszen vásároltam is, a barátnőm egyszer megjegyezte lelkesen, hogy olyan jó könyveink vannak a házi könyvtárunkban. És büszke voltam.
Az elmúlt években kevesebbet vásárolok, a könyvtár adta lehetőségeket jobban ki tudom használni, mióta itthon vagyok. Mégis valamiért úgy alakult, hogy decemberben sok könyvesboltban ücsörgős olvasgatással ajándékozom meg magam és vásárolok is.
Tegnap Polcz Alaine: Egész lényeddel c. könyvéért mentem, nem kaptam. De hazajött velem a Karácsonyi utazás.
Ti is érzitek milyen jó ránézni egy-egy új könyvre az éjjeli szekrényeteken? Nekem kismadár verdes a mellkasomban olyankor :)

Amikor Péterrel a megismerkedés fázisában voltunk és valamiért megharagudtam, esetleg sértődtem, puffogtam sokat. Meghallgatva a történetet, a végén mindig megkérdezte: "Hol fáj ez neked? Mutasd meg!" Jaj, ezt is csak szekírozásnak vettem.
Azóta viszont nevetve mutatom a mellkasom, rögtön, mielőtt kérdezné és mondom: Itt fáj, a lelkem! És mosolygunk.

Na hát így van ez, ha örül a lelkem, akkor is :)




(És egy kép: Soma új hóbortja a harisnyanadrágra húzott rövidnadrág! És elhiszitek, hogy beteg? Tegnap átlagon felüli volt a mozgásigénye.)