A konyha ablak párkánya, mármint a fotón.
Voltak reggelek, amikor a konyhában a kávét és kakaót készítve azon morgolódtam, miért kell ennek a becsületben megácsolódott párkánynak mindig így kinéznie: tele rakosgatva különböző tárgyakkal, nagy össze-visszaságban?
Sok reggelem ráment, hogy megszokjam ilyenek vagyunk, mint a párkányunk. Nem rendetlenek, hanem színesek. Ki-ki hozzáteszi a magáét az életünkhöz, ott hagyjuk orrunk előtt, ami épp kedves és látni szeretnénk. (Nemcsak füzetmániánk van, hanem tárgymániánk is, mindhármunknak.)
Aztán az érzés átlényegült: békés együttélés a párkányon. Legyen ilyen a karácsonyom is. Ezt kívánom.
Viki!Ez volt az egyik ajándékom a Karácsonyra,ez a bejegyzésed: kincset ér!KÖSZÖNÖM!!!!!
VálaszTörlésMilyen bölcs vagy: "Sok reggelem ráment, hogy megszokjam ilyenek vagyunk, mint a párkányunk."...Bárcsak a férjem is megértené ezt!!!!
Látom Nálad is havazik már. :-)
VálaszTörlésNagyon boldog karácsonyt kívánok!
Boldog karácsonyt! :)
VálaszTörlésNektek is boldog karácsonyt!
VálaszTörlésNagyon köszönöm a kedves bejegyzéseket és jókívánságokat! Puszi nektek!
VálaszTörlésBoldog Karàcsonyt Neked is!
VálaszTörlésSzerintem nagyon is rendes pàrkàny az, nem kell leszòlni. Nagyon hangulatos, karàcsonyi pàrkàny. Làtszik rajta, hogy èli a sajàt èletèt, ès nem èrdekli, hogy mit szòlnak ròla az emberek, nem egyenpàrkàny. Ez egy "egyènisèg pàrkàny"!