Rámolás

közben Soma felfedezte az asztalon hagyott festéket...







Délután meg azt kántálta: "tavasz, mint a róka - tavasz, mint a róka"
Figyelmeztettem, hogy ez így nem értelmes és inkább a tavasz, ravasz, de azt felelte, hogy az óvónéni nem ezt mondta!!!

Ma JÓ napom volt!

Egészen délután 5 óráig, aztán valahogy egyre lejjebb és lejjebb került ez a mérce.

Nagyjából úgy ért véget, hogy szokásos telefonbeszélgetéseink záróakkordjaként a nagy fiammal (14) ezek hangzottak el:

Elmeséli a kézi edzést, az iskolát, a délutánt, hogy fáradt, persze ezeket is harapófogóval kihúzva a gyernőttből.
Aztán mondom én: "ma Soma volt végre oviban, én pedig dolgozni."

Utána néma a vonal. Nincs kérdés, nincs válasz reagálás, egy hümmögés, vagy hápogás. Semmi. Mondom én aztán, hogy azok, akik tanulnak egy kis illemet, megkérdeznék, hogy "és fáradt vagy?" vagy "jól telt a napod?"

De erre érkezik válasz, naná! "de nekem senki sem tanított illemet" - pimaszul, fricskázva, szájalva és még megannyi jelzőt tudnék mondani.

Kamasz. Persze, hogy az.

Nem válaszoltam, Jó éjszakát kívántam. Holnap újra próbálkozom.

Gyerekszoba átalakítás

Inkább muszájból, mint lelkesedésből kezdtünk ma hozzá a gyerekszoba átalakításához.
Az idő megy, a gyerkőcök nőnek, a szoba egyre kisebb, a játékhalmok szaporodnak. Még karácsony előtt véghez akarjuk vinni a nagy gyerekszoba átalakítást, hogy legyen hely az ünnepek alatt hozzánk bekopogtató ajándékoknak ;)

(Számomra az egyik legkeservesebb pillanat ünnepek után az, amikor helyet kell keresgélni az újonnan érkező autóknak, vonatoknak, babáknak. )

Csere-bere blogba tettem fel néhány dolgot, és érzem, lesz folytatás!

Mikve

Hétfőn a Pesti Színházban láttam a Mikvét, felejthetetlen szereposztásban. Kovács Patrícia alakítása volt az egyik kedvencem. Aki teheti, nézze meg a darabot.



Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben játszódik, egy mikvében. A mikve rituális fürdő, ahol havonta egyszer az asszonyok megmerítkeznek, hogy megtisztuljanak, és újra érintkezhessenek férjükkel. A dráma szereplői különböző életkorú nők, akiket vallási szabályok kötnek, és különféle társadalmi és családi szerepekben egy férfiuralta világban küzdenek elfogadásukért, szabadságukért, jogaikért, s ha kell lázadnak is. Hadar Galron kortárs izraeli drámaíró 2004-ben írta a Mikvét, melyet azóta a világ számos pontján bemutattak. A magyarországi ősbemutatót Michal Docekal a prágai Nemzeti Színház igazgatója rendezi.

Gödör

igazán tegnap éreztem először, hogy már csúszom... a gödör alja felé tartok, szerintem mostanra le is értem. Gubbasztok benne, nézek felfelé, iiiszonyat messze van a gödör széle. Gondolom egyszer csak kimászom.

Tegnap elkezdtem olvasni Paul Young regényét, A viskó címűt. Lehet, hogy most nem ez passzol legjobban a lelkiállapotomhoz. Olvasom, olvasom, olyan érzésem van tőle, mint amikor állok a metrómegállóban és érzem, hogy kezd fújni a szél, aztán egyre nagyobb és nagyobb a huzat, aztán hirtelen robajjal beér a szerelvény. Na ha kicsit még tovább olvasom, ez engem így fog elütni.

Aztán meg itt van három film, amit letöltöttem:
1. Álom luxuskivitelben
2. Római vakáció
3. Találd ki, ki jön ma vacsorára
Ígéretesek, fantasztikus színésznőkkel, színészekkel. Kicsit büszke is vagyok erre a felsorolásra. De hát hiába.
Tegnap esti terveim és elképzeléseim szerint már régen ezeket kellene néznem, vastag plédbe csavarodva. De most erre is nehéz rávennem magam.

Hát ennyi van velem.

Csak úgy

Megjöttek a gyerekek. Hát sikere van a táblának, mit tagadjam.
A lányok nagyon lelkesek. Péter meg is kérdezte egy idő után:
Itt fogtok állni a tábla előtt egész hétvégén?




A másik dolog, amit mutatni szerettem volna egy érme.
Miután elolvastam Szabó Magda: Születésnap c. regényét és mindenkivel megbeszéltem ezt a környezetemben, egy-egy részletbe jobban bele is ástuk magunkat anyuval, apuval. Például beszéltünk a tantuszról, hogy én már nem láttam, talán a Péter még igen. És erre egyik este, pénztárcát kerestünk Soma vásározásához. Régit, amit már nem használunk, nem sajnálnánk, persze előkerült sok-sok régi pénzérme is és köztük ez:



Hát apukám, anyukám most már én is láttam, sőt mi több, részben tulajdonosa is vagyok két darabnak :)