A szabolcsi töltött káposzta és én

Nem vagyok gyakorlott káposzta töltésileg. Néha készítettem, szerintem véletlenül eltaláltam, és azóta az a tudatom alakult ki, hogy TUDOK töltött káposztát főzni.

Na de most szabolcsit akartam, én, mint borsodi, szabolcsi ősökkel rendelkezve, az anyatejjel szívtam magamba e tudományt. Na jó, az anyu volt, aki anyatejjel ill. helyette. De menni fog ez.

Délelőtt bevásároltam hozzá, amit fejből emlékezetből tudtam, hogy szükséges. Persze vettem savanyú káposztát is és füstölt oldalast is, ami nem kell hozzá, de ez mellékes.
Paradicsomlevet pedig nem, ami viszont szükséges a szabolcsihoz. De ez is mellékes.

Gersli volt itthon, de maradtam a rizsnél. Ráfogtam a gyerekekre, hogy gerslivel nem ennék meg.

Szóval savanyú káposzta a fazék alján, füstölt oldalasnak megágyazva, édes káposztába töltve, paradicsompüré a töltelékbe belekeverve.

Hogy hívják azt a káposztát, ami nem szabolcsi???

Főleg, ha keresztezve van a kettő???

Mert én most ilyet tudok (bár még fő, így lehet, hogy a végén kiderül: ilyet se).

Ajándékok

Mindig erős az elhatározás, hogy november végéig befejezem én a karácsonyi ajándékok vadászatát, ha addig élek is, aztán meg a szándékot kevesebb eredmény kíséri.

Persze mindig igyekszem valahogyan bebizonyítani, hogy idén majd sikerül a terv, aztán kifulladok abban, hogy legalább a vásárlást elkezdtem.

Egyik kedvenc blogomon találtam egy igazi ajándéknak valót. Amikor megláttam a kis zsákokat ill. az ötletet, sorra jutottak eszembe a barátnők, sógornő, óvónénik ... ki mindenkinek lehet mutatós, de költségkímélő meglepetés. (Heni lécí, ne olvass tovább!) Ma két zsákot össze is állítottam, szerintem ők az óvónénik kezébe kerülnek majd :)





A zsákocskák Zazáleától származnak, ő keze munkáját dicsérik!
Köszönöm neki itt is a helyes ötletet!

Sakkozni az idővel

Haladok-haladok Nefertitivel, egyik rémálmom, hogy karácsonyra se fejezem be :)

Reggel próbálom eltervezni, hogy mindenre jut majd egy kis idő, de a nap végére valami mindig elmarad.

Mert angolozni kell, hogy kapjak állást és állást kell keresni, hogy kapjak állást :)

De azért megmutatom a művemet.



Elég rossz minőségű fotót sikerült készítenem, torzítottak a színek.

Viszont most nagyon lelkes vagyok, barátnőm munkát kapott több hónapos keresgélés után. Egyszer biztosan nekem is terem babér :)

ELTŰNT MÁRTA

Nagyon-nagyon szomorú vagyok, szeretném, ha "visszajönne"

"Zsibbadt

voltam; néztem a gallyakat a folyosóablakból. Az egyik fán madarak ültek, s azon gondolkoztam, mért nem száll el ez a madár, ha amaz igen, mért van, hogy némelyik itt marad, ázik-fázik... Nagyon szeretem a madarakat."


(Szabó Magda: Álarcosbál)

Kiállítások, vásárok, fesztiválok

A Petőfi Csarnokban Kézműves kiállítás és vásár van ezen a hétvégén.
A kedves kis csuhé babás ajtódíszt ott vásároltam:



Sajnos nagy volt a tömeg és a fiaim sem tolerálták a tumultust, így csak végigszaladtunk rajta.


Párom pedig beugrott a lányaival a vasútbörze után egy perui fesztiválra a XIII. ker. József Attila Művelődési Házba. Ott pedig még 11 órakor nem kezdődött el a buli. Mindenesetre kaptam egy vásárfiát :)





Igazán vastag kerámia, ami nálunk faliképként szolgál a bejárati ajtónál.

Megjöttek

Megjöttek a testvérek! 4 hete nem láttuk őket a betegség ill. kórházban tartózkodás miatt. Már nagyon-nagyon hiányoztak és a jelek szerint mi is. A párom iker lánykái az ajtón belépve a karomba szaladtak. Pedig a kiskamaszok néha köszönni is alig-alig :)

No a gyerekszoba új bútora, a galériás ágy is próbára bocsáttatott. A két fiamat nem lehet leszedni róla.

És nem tudtam megállni, hogy este 7-kor ne dagasszak be egy tepsi túrós buktát nekik...





(teli szájjal beszélnek, nem tanultak jó modort, látszik a bukta is :) )