Díjat kaptam, avagy 7 dolog rólam.

Jandó gondolt rám és nekem adományozott egy díjat. Nagyon köszönöm neki, főleg a kíváncsiságát, merthogy a díj elnyeréséért cserébe 7 dolgot kell mondanom magamról. Amikor elolvastam a bejegyzésében, hogy miről van itt nagyban szó, hát azt gondoltam, hogy biztosan nem fogok olyasmiket leírni, hogy 39-es lábam van. Aztán 2 napot ültem a hét fő bűnömön :) Nem tudom eszembe jut e most iziben 7 érdekes dolog rólam, olyan érdekes, ami másnak is érdekes, de megpróbálkozom vele:

1. Reggel kinyitom a szemem, magamhoz térek, és miután megállapítom, hogy a mellettem vagy velem egy szobában alvók ébren vannak e már, a második gondolatom, hogy "megyek kávét készíteni"! Imádom a kávét! De változott a kávé fogyasztási szokásom, fiatal lány koromban inkább a nescafé ill. 3 in 1-ért rajongtam. Most felnőttként :) az őrölt kávé kis tejjel is álmaim ne továbbja lehet. Egy nap háromnál többet próbálok nem inni, de Soma születése előtt, amikor aktívan dolgoztam a Zalakerámiánál, volt hogy a napi ötöt se éreztem elégnek.

2. Nagyon szeretem a hosszú ujjú pólókat, felsőket, de igazán csak akkor, ha rálóg a kézfejemre az ujja, vagyis tényleg hosszú! Ez valami mánia lehet.

3. Nyáron hosszú hajat hordok, télen rövidebbre vágatom. Határozottan követem ezt a tendenciát az öltözködésben is. Hőségben nadrágot, fagyban szoknyát.

4. Ha már nagyon elegem van, arról álmodozom, hogy jövőre elutazok Péterrel Toscana-ba! Szeretnék. Nagyon.

5. Megkeseríti az életem az állandó hátfájásom. Sportolnom kellene, vagy legalábbis rendszeresen mozogni, de ha van egy kis időm, inkább varrogatok, hímezgetek.

6. Milyen más minden karácsony mióta döntésképes felnőtt lettem! Sokat készülök az ünnepekre, tervezgetem, díszítek, sütök, bevásárolok, csomagolok, de a végére vagy kipukkad a lufi, vagy rossz az időzítés. Soma óta mindig azt gondolom ezekben a napokban, hogy van remény, hogy igazán szép legyen. A negatív csúcs azt hiszem az volt, amikor kb. 4 éve Péterrel úgy töltöttük itthon a szent estét, hogy a konyhában keresztrejtvényt fejtettünk és legbelül teljesen szétestünk a gyerekeink hiánya miatt :(

7. Nagyon szeretem a családom. Messze élünk egymástól, legalábbis relatív messze, de amikor csak tehetem rájuk csörgök, beszélünk néha pár percet (szerintem sokszor unnak már :) ja igen, apa néha elszólja magát, hogy kacsap*csa vagyok :) ) és van amikor hosszú pletyi folyik. :) Remélem a jövő év mindenki számára pozitívan fog kezdődni.

Íme itt a díj:



Én az összes olvasómnak szeretném továbbadni a díjat és leellenőrzöm ám, hogy megírjátok e a 7 jellempontot magatokról!!! :)