2009. december 9., szerda

Tegnap túrós táskával vigasztalódtunk

Nem tudunk kikecmeregni a betegségből. A hétvégén már alig folyt Soma orrából valami, amikor vasárnap komolyabban felütötte a fejét a krupp. Ma érzem a legerősebbnek. Érdekes, hogy nem éjjel jelentkezik, hanem inkább reggel ébredés után és a déli alvásnál. Bár délelőtt majdnem rohama volt, mert szerette volna, ha ölben cipelem le a sétához. Amire én nemet mondtam. Persze lehet hogy nem voltam átgondolt és inkább most hagynom kellett volna a nevelést és igent mondani, mert így már nem farolhattam vissza a megmondtamból. És ami ma már tapasztalat, hogy a hiszti és sírás hozza leginkább elő a kruppos rohamot nála, az be is következett. Lehúztam valahogy a földszintre a fiamat és jó nagyokat lélegeztünk a ház előtt a hideg levegőbe. :(

Tegnap túrós táskát sütöttem. Épp akkor sült meg, amikor Soma felébredt délután. Először azt mondta, hogy nem kér sütit, mert nem finom, aztán meglátta, hogy eszegetem a forrón illatozó kelt tésztát (nagy rajongója vagyok) és kért. Aztán azt mondta a kétévesem: "dehogyis nem finom, ez finom!" mindezt énekelve, mert énekelve beszél mostanság. Kottát lehetne írni róla :)



Tegnap előtt meg a két kezem által télire eltett csöves kukorica raktárkészletünket dézsmáltuk meg. Nálunk reggeltől estig az lehetne itthon, Soma és Péter imádják.
Tanúbizonyságul:



Na szóval a főzőcske és sütögetés nem esik nehezemre, de mostanában a kézimunka már nem esik jól. Ettől szomorú is vagyok, mert a karácsonyi húzogatós ajándékom nem halad, úgy ahogy szeretném.

A Soma mellénykéjéhez kb. 5 sort kellene kötnöm, hogy készen legyen az eleje vagy háta, de azt is hetek óta húzom. :( Sok a restanciám.

Ez volt a nyavalygó hírmondó.

3 megjegyzés:

  1. Szia Viki!
    Hogyan is kezdjem... :)
    Hargitai Bea oldalán leltem rád, mint kommentelő. Megakadt a szemem a nevünkön: Honfi. Jé mondom én nem kommenteltem most a Beának, s ott a nevem, aztán ezzel párhuzamosan át is futott az agyamon, hogy de hát én Timtom néven vagyok az éterben. De hogy értsd a dolgot: teljes nevem: Honfi Tímea.
    Tovább linkeltem a blogodra, s olvasgattalak. Sokminden közös ám bennünk, s ezen jót mosolyogtam, így gondoltam, hogy írok neked.
    Közös dolgok? Nem csak a név :)
    - Születtem: 1977
    - Két fiam nevelgetem: Bala (4,5), Dani (15 hó)
    - Műszaki Fősulit végeztem (Csomagolástecshnológia + Nyomda)
    - Imádok én sütni, főzni és kézimunkázni
    - Én is rengeteget tudok csacsogni :)
    - Danim nekem is kruppos :(
    Gyors összeszedésben elsőre ennyi. Aztán lehet, hogy ha kutakodnánk mást is lelnénk...

    És hogy ehhez a bejegyzésedhez is kapcsolódjak: nekem is vannak alkotói nihiles időszakjaim, amikor sorakoznak az elkezdett kézimunkák és nem jutok hozzájuk (hol ezért, hol azért). Aztán egyszer csak minden megoldódik, s a két gyerkőc mellett is repülnek ki a kezem közül a "csecsék". :)

    Jobbulást nektek!

    Üdv: Honfi Timi

    VálaszTörlés
  2. Szia Timi :) honfitimi :)

    De jó, hogy "megtaláltál"! Remélem még jó sokat fogunk cseverészni együtt :) Most nem sok az időm, nemrég értünk haza a kis krupposnak előírt sétából és az ebéd még sehol :)
    De ha lesz egy kis időm a mai nap folyamán, én is átböngészem a blogodat! Már kíváncsian várom :)

    Üdv nektek is!

    VálaszTörlés
  3. Szia Viki!
    Háááááát... nálam még nem sokat lelsz, ugyanis nem rég indítottam a blogom, s azóta is el vagyok maradva vele, mert a karácsonyi ajándékokat készítem inkább esténként, azaz éjjelenként, mint hogy a blogba írjak, no meg le is buknának az ajándékaim ha feltenném őket. :)
    Ebéden mi már túl, Danim remélem ma három órás durmolással lep meg, addig is megyek varrni :)
    Jó étvágyat!
    Timi

    VálaszTörlés

Mondd csak! De írhatsz a honfiv@freemail.hu-ra is!