Színes a világ.
Délután Somival rajzoltam. Tudom, hogy a gyermekrajzoknak jelentésük van, de szerintem két és fél éves korban még nincs. De ha valaki meg tud fejteni egy A4-es lapnyi fekete körkörös irkafirkát, akkor az jelentkezzen :)
Na hát én rajzolgatom a tavaszi lombos fámat színes virágokkal, Ő meg kérdezi, hogy tudod mit rajzoltam anya? Nézem a lapját, hát fogalmam sincs, talán viharfelhőket. Miután lebiggyesztett szájjal mondom, hogy sajnos nem tudom, ő rávágja, hogy hát Híradót!
Mi vaaaan??? Híradót???!!! És folytatja, hogy ha nem tudnám "ez a tervrajz".
Tyűűű. Hát ilyen az én, na jó, mi gyerekünk!
De a héten volt "mángorolni" is!
Emlékeztek Vitéz Lászlóra, buli-bulira és a köcsög mukira? Na és Molinári bácsira, meg a suvickos képűre? Hogy én még jóval a Soma előtti időkben mit össze kutattam, honnan lehetne megszerezni, gyerekkorom kedvenc piros ruhás figuráját a Vitéz Lászlót???
Péter még személyesen Kemény Henriket is felhívta otthoni telefonján, hogy megkérdezze, hol kapható egy-egy régi felvétel.
Na szóval, már megvan és ugyebár a génekben lehet valami, mert Soma imádja, sőt mi több, ÉRTI a poénokat!
És egy délelőtti sétánk alkalmával hosszú botot talált, engem a járdán hagyott, elsétált messzire a zöld fűben és visszakiabált, hogy " elmegyek mángorolni, jó?"
Az egészségi állapotáról szóló jelentésem pedig a következő:
hétfőn korán reggel úgy kezdtem a napot, hogy az összes vegyi úton előállított gyógyszerét, homeopátiás golyóját, vitaminját elcsomagoltam, hogy ne is lássuk és egész héten vegytisztán élünk. Még Béres csepp és C vitamin sincs, se Calciumusc, se Fenistil csepp.
Csak rengeteg zöldség-gyümölcs, főzelék, leves, barna kenyér és persze némi nyalánkság is. Aztán rengeteg séta, játszóterezés, napsütés... és most jön a nagybetűs bejelentés: a héten jól volt! Nagyon jól! :)
A rajz nem semmi. Azt hiszem talán mégis mond valamit. Legalábbis szerintem a híradóban mindig csak csupa rossz dolgot mondanak, ami elkeserít. Biztos ő is érzi belőle a rosszat. Szinte sose nincs benne semmi jó. Elkeserítő, hogy az már nem is hír. A végén meg úgy érzem magam, mint Soma rajza, mintha egy nagy fekete felhő venne körül, és rosszabbul érzem magam, mint előtte. Az meg biztos, hogy ők mindenben sokkal többet látnak, mint mi, és sokszor jobban is.
VálaszTörlésA mesét sajnos nem ismerem, de jó lehet, ahogy leírtad. :)
Az új életmóddal meg csak így tovább! Én is ezen a véleményen vagyok. Remélem továbbra is ilyen remekül fogja érezni magát.
:)
VálaszTörlés