Az éjszakánk borzasztó volt. Soma szünet nélkül, órákig köhögött. Éjjel 2-kor már az ügyelet is azt mondta, hogy ne várjunk tovább, adjuk a Rectodelt kúpot, nehogy megfulladjon, de az se segített. Hajnal 4-ig álltunk a hidegben felöltözve, aztán az ágyba betakarózva feküdtünk, végül a kimerültségtől Soma elaludt. Csak ma reggelre derült ki, hála az új doktornéninknek, hogy Somának nem kruppja, hanem hörgőgörcse volt. Ez sem kevésbé veszélyes, azonnal kezelni kell, és nem sajnálta az egy órát ránk a doktornő, hogy többször elmagyarázza, hogyan különböztethetem meg egymástól a két rohamot. Mert más azonnali beavatkozást igényel mindkettő.
Ez a történetünk. Hullák vagyunk, Péter is itthon maradt ma, támogat engem, figyel a gyerekre és próbál ő is kicsit megnyugodni.
A doktornéni mellesleg azt is javasolta, hogy ha meggyógyul ne vigyük azonnal oviba, hagyjuk kicsit talpra állni az immunrendszerét. 2-3 hét pihenést javasolt, ha megtehetjük. Mondtam: megtehetjük, munkanélküli vagyok, ez persze egy óriási lelki dráma nálam, de mégis első a fiam.
Szegènykèk.. te is meg a fiad is. Nem tudom, mi a teendo ilyen esetekben, soha nem voltam mèg ilyen helyzetben, de azèrt gondolatban veled vagyok.
VálaszTörlésKitartás!
VálaszTörlésÉs próbáld meg egy közös, játszós szünidőnek felfogni a betegség utáni pihenőidőszakot. Olyan gyorsan felnőnek.
Jaaj, most olvasom csak, hogy mi van Veletek. Remélem hamar rendbe jön szegénykém. Jobbulást, és kitartást Nektek!!!
VálaszTörlésNagyon köszönöm! Kitartunk! És próbálok csakis pozitívan gondolkodni a közeljövőről!
VálaszTörlés