Múlt héten pénteken iszonyúan szenvedtem a hétvége programszervezése miatt. Menjünk valahova vagy ne??? Aztán meguntam a saját nyűglődésemet és azt mondtam Péternek, hogy rá bízom.
Amikor hazaértünk a játszótérről, még péntek este, komplett két napos program ajánló lógott a nappali ajtajára tűzve :) Mivel én régóta emlegetem, hogy miskolci lyány lévén a zempléni hegységben jártam a legkevesebbet és az ottani várakat nagyon szívesen megnézném, így P. a szerencsi várat szemelte ki első úti célnak.
A váron belül van a Zemplén Múzeum, képeslap-kiállítással és a szerencsi csokigyár bemutatásáról is van egy nagyobb terem berendezve.
Épp akkor esett az eső, amikor odabent voltunk.
Állítólag Szerencsen van a világ harmadik legnagyobb képeslap gyűjteménye!
Persze Soma kedveéért, na meg apuci kedvéért is, megkerestük a vasútállomást. Egészen szépen rendbe hozott, modernizált állomás van a városban. Meg is lepett minket.
Péter Mádon a mádi kúriában foglalt szállást éjszakára. Gyönyörű volt a reggeli fényben, le is fotóztam. A másik érdekessége volt a szállodának, hogy a belső lépcsősor mentén szép kovácsolt vas korlát segítette a felmászókat és a falakon különböző nagyméretű faliórák ketyegtek. Ez tetszett a legjobban.
Az óráról jutott eszembe egy reggeli jelenet:
Állok a fürdőben, fogat mosok éppen. Soma beszalad.
S: elrontottam.
Én: mit rontottál el?
S: elrontottam tik-takot (kezében az óra, mutatja)
Persze hogy megölelgettem (és nem is rontotta el :) )
Most már igazán szépen beszél, mondatokat mond, kér, használja a kötelezőket: szia, köszi, légyszíves. Szóval mindent megér :)
Hú,de gyönyörűűűű! Micsoda figyelmes férjed van!!!!:)
VálaszTörlésA Kislegény az apjával tüneményes!!!!!:)
Nem vagyunk házasok, "csak" élettársak. Vagy barátok, vagy egy pár, vagy a csuda tudja, annyifélét mondanak ilyenkor az emberek. :)
VálaszTörlés