Péternek rengeteg a gondja a munkahelyén. Nagyjából és egészében a létért küzd nap, mint nap, ami látom, érzem, minden energiáját felemészti... itthonra, estére már szinte semmi sem marad. Nehéz neki és nehéz nekem hátországként türelmes, elfogadó, megértő társnak lenni. Mit szépítsem: fel is csattantam néha a héten.
Ha a hét nagyon-nagyon klassz történéseit, pillanatait kellene összeszednem akkor:
1. Esett a hó, így Somával sokat havaztunk. Havat lapátoltunk a házunk előtti járdán társadalmi és önkéntes munkaként, hóbabát készítettünk, hógolyóztunk és sétáltunk nagyokat. Mondtam már, hogy a fiam nem szereti a kesztyűt? És erre ezen a héten döbbentem rá. Csak kicsit ciki, hogy lent sétálgatunk, az anyja kezén (én!) vastag kesztyű, az övé meg pirosra fázva. Akárhányszor anyukák közelébe értünk, vadul elkezdtem lobogtatni a kesztyűjét és hangosan megkérdeztem, hogy nem fázik a kezed, kéred már a kesztyűdet? És ő kitartóan nemet válaszolt. Csak akkor volt hajlandó kesztyűt húzni, amikor pléddel kibéleltük a hintát és hintázott. Mert ugye a lánc, amibe kapaszkodni kellett, nagyon hideg volt.
2. Somával rengeteget beszélgetünk! Jobbnál jobb mondatai vannak és olyan kedves, barátságos! Most délután amikor hazaértünk, ill. a ház előtt parkoltunk, kivettem az üléséből, előremászott az anyósülésre és persze újra összetiporta a táskámat. Rámordultam, mert már nem ez az első eset, és ő csak nézett rám és annyit mondott a végén, hogy Szeretlek! És odadugta az orrát az arcomhoz. Hát én ezt nem fogom idegekkel és szívvel bírni, az tuti!
3. Beváltottam, levásároltam az alexandra könyvutalványomat, amit tesóméktól kaptam karira. Na és mit választottam? Mit? 1,2,3, senki többet, hát elárulom: a Szívek szállodája 2. évad DVD-t. Igen, igen, értelmetlennek tűnhet sok ember számára, de higgyjétek el, cseppet sem az. Kikapcsol, megnyugtat, és sokat nevetek közben. Na meg a főszereplők ruháinak, hajviseletének, cipőinek, kiegészítőinek mustrája sem elhanyagolható tényező!
4. Könyveket rendeltem, amik meg is érkeztek.
Ezt és ezt:
Közeledik a tavasz és szeretnék felkészülni a keresztelő, elsőáldozó szezonra. A honlapot szeretném felfrissíteni és bizony fájt a fogam egy-két szép és témához passzoló idézetre, ötletre.
Pazar mind a kettő kiadvány, de inkább csak azoknak ajánlom, akik érdekeltek a témában.
5. Ja igen, el ne felejtsem: megsütöttem Nóra ischlerjét! Egyszerű és nagyszerű, bár nekem ez is kicsit szárazra sikeredett - ez csak az én bénaságomra utal és a süti értékéből semmit sem von le - na de nem fog megmaradni. Ma amúgy is érkezik a sisere had (hogy kell ezt leírni, mert aláhúzza a helyesírás ellenőrző??? ), holnap pedig pótszilveszteri bulit tartunk a családnak, így lehet, hogy reggel még egy tepsivel sütök.
Hogy-hogy száraz lett? Sokáig sütötted?
VálaszTörlésAz új adagból, ha tudsz, pár darabot ments meg egy fémdobozban 1-2 hétre, szinte elolvad, úgy megpuhul szobahőmérsékleten is.
Köszönöm, hogy belinkeltél!
Igen, lehet hogy tovább sütöttem a kelleténél, mert nem sikerült vékonyra nyújtanom, ráadásul a sütőm - hiába volt a lemeztepsi a sütő legalján és a sütis tepső középen - alulról jobban süt, vagyis alul már aranyszínű, felül meg még nyers volt. Így levettem 2-es fokozatra és még vagy 10 percig sütöttem a tallérokat.
VálaszTörlésDe így is finom, tényleg! Nem fotóztam, mert bénán fotózok, de majd legközelebb, mert biztosan megpróbálom még.